Kívülről biztos látta már a Vajdahunyadi várat (nem a városligetit, hanem az eredetit), most nézze meg velünk belülről is! Magasság, mélység, lovagterem és akasztófa is van!
Július elején jártunk Vajdahunyadon. Az impozáns kastély kívülről és belülről is lenyűgöző, ám a román műemlékvédelem jelenleg nagyjából csak az állagmegóvásra koncentrál, így olyan az egész épület, mintha egy lelakott, tessék-lássék módon kitakarított, toldozott-foldozott épületben járkálnánk. Az eldugottabb részeken hajmeresztő mélységekkel és magasságokkal találkozunk, több helyen bele lehet látni a tetőszerkezetbe is. Nagyon romantikusak a vadregényes zugok, ám jobb volna mégis, ha egyszer rendesen helyreállítanák. Magyar feliratok hol vannak, hol nincsenek, hol rendesek, hol Google-translate-tel készültek, például a kínzókamrában.
A vajdahunyadi várat a Hunyadi-család építtette a 15. században, két ütemben. A 17. század elején az iktári Bethlen-család tulajdonába került a lovagvár, Bethlen Gábor jelentős átalakításokat hajtott végre rajta, és megerősítette a védműveket. 1725-től a kincstári uradalom hivatalai kaptak benne helyet. A várat utoljára 1784-ben használták katonai célra, amikor a vármegyei nemesség nagy része itt talált védelmet a Horea-felkelés elől.
1807-es látogatásakor I. Ferenc elrendelte felújítását, de a munkálatoknak 1818-ban egy villámcsapás okozta tűz vetett véget. A szabadságharc után a járási hivatalok is a várban működtek. 1854-ben ismét tűz pusztította.
A helyreállítást előbb Schulcz Ferenc, majd 1870 és 1874 közt Steindl Imre irányította. Ők a kor felfogása szerint egységesen gótikus stílusúvá igyekeztek „visszaalakítani” a várat. Egyes részeket megsemmisítettek vagy kiemeltek, és helyükre újakat toldottak be (ezeket a változtatásokat később részben kijavították). Steindl alakította ki a tetők mai formáját. Tudományos igényű restaurálása Möller István nevéhez köthető (1907–1913). 1956 óta ismét folyamatos helyreállítási munkák zajlanak a várban.
Van még mit rendbe tenni:
Elengedhetetlen tartozék az akasztófa:
Balra a Hunyadi-palota, benne fennebb látható,alsó szinten található lovagteremmel és a felső szinten található Országház-teremmel, jobbra a Bethlenek által épített palota, szemben a Mátyás-loggia.
(fotók: Szilvay Gergely)
Luxemburgi Zsigmondot félte a cseh nép, ami persze nem véletlen. A Kingdom Come: Deliverance 2 erre a félelemre építve mutatja be, hogy milyen volt a középkor egy egyszerű ember szemszögéből.
A kommunisták elmebeteg és életidegen ideológiától átfűtött diktatúrájában az egyik legnagyobb vád, a politikai megbélyegzés minősített esete volt, ha valakit reakciósnak neveztek.
Hogyan lett Magyarország a térség Hollywoodja, van-e értelme az állandó számháborúnak, és miért van szükség közös uniós filmes stratégiára? A Nemzeti Filmintézet elnökét kérdeztük!
A legendás miniszterelnök dédunokáját a diaszpórák mindennapjairól, a magyarság megéléséről és megtartásáról, valamint a geszti családi fészekbe történő hazatérésről kérdeztük. Interjúnk!
Persze az Európai Parlamentben még lehet úgy csinálni mintha ezt nem vennék észre, de ez ettől még úgy van.
Nos, ezek a konteók és alternatív történelmek pontosan erre lettek kitalálva és gyártva.
Miközben egyre több hír lát napvilágot a tárgyalásokról, a moszkvai tisztségviselők továbbra is tagadják a háttéregyeztetések létét.
A rakétával Izrael bármely részét képesek elérni.
